1 - Latar Belakang
description
Transcript of 1 - Latar Belakang
Pengenalan
Sejarah SABAH & SARAWAK
MASYARAKAT SABAH
LATARBELAKANG
KEGIATAN EKONOMIKEGIATAN
SOSIOBUDAYA
NEGERISABAH
LATAR BELAKANG
PISANG SABA
PISANG JABA( Oleh masyarakat Bajau)
SABA
ASAL-USUL NEGERI SABAH
PERTALIAN DENGAN KESULTANAN BRUNEI DAN SULU
PEMERINTAHAN SABAH SEBELUM ABAD KE-16
POLITIK KESUKUAN
KETUA BEBAS
POLITIK KESULTANAN
POLITIK KESUKUAN
DIPISAHKAN OLEH BANJARAN
GUNUNG,BUKIT-BUKAU,DAN
SUNGAI
DI DAERAHPEDALAMAN
KADAZANDUSUN,MURUT
ORANG SUNGEI
KESULTANAN BRUNEI KESULTANAN SULU
PANTAI BARATDAN TIMUR
POLITIK KESULTANAN
PENEMPATAN MASYARAKAT SABAH
KEGIATANSOSIOBUDAYA
PERATURANDAN ADAT
RESAM
PENDIDIKAN
AGAMA DAN KEPERCAYAAN
TARIAN-TARIAN ETNIK SABAH
SUMAZAU(KADAZANDUSUN)
MANGALANG(MURUT)
TIDAK MEMATUHI UNDANG-UNDANG ADAT
MALAPETAKA
KEROSAKAN TANAMAN
BENCANA ALAM
WABAK PENYAKT
AMALAN-AMALAN ADAT
ADAT PERTANIANMONOGIT
KADAZANDUZUN
UPACARA MEMUJASEMANGAT PADI
KETIKA MENANAMDAN MENUAI PADI
PESTA MENUAITARIAN SUMAZAU
ADAT PERKAHWINANKAUM BAJAU
BERKAHWIN PADA 14 DAN 15 HARI BULAN HIJRAH
BULAN TERANGMURAH REZEKI
HARI RABU DAN AHAD
ACARAMAGLAMILAMI
ADAT KEMATIAN
KAUM MURUT
MEMUKUL TIANG RUMAH
MAYAT DIBERSIHKANDAN DIPAKAIKAN
PAKAIANDIKEBUMIKAN POSISI DUDUK
MAYAT DIBAKAR DALAM TEMBIKARDISIMPAN 7 HARI
AGAMA DAN KEPERCAYAAN
PAGAN
ANIMISMEAGAMA ISLAM
KEPERCAYAANKEPERCAYAAN AGAMAAGAMA
PAGAN
• NILAI DAN PEGANGAN KEPERCAYAAN KEPADA PERKARA GHAIB.
• MEMPERCAYAAI HUBUNGAN ANTARA KEHIDUPAN DENGAN ALAM SEMESTA.
ANIMISME
• KEPERCAYAAN SETIAP BENDA SEPERTI BATU DAN POKOK MEMPUNYAAI SEMANGAT ( ROH) ORANG MATI
• ORANG TUA MENGUATKUASAKAN UNDANG-UNDANG ADAT BAGI ETNIK YANG BUKAN BERAGAMA ISLAM
AGAMA ISLAM
• PENGARUH AGAMA ISLAM PADA ABAD KE-16 MEMBAWA PERUBAHAN DALAM KEHIDUPAN
• NILAI-NILAI ISLAM DIAMALKAN OLEH ETNIK BAJAU DAN MELAYU-BRUNEI
• KETUA/IMAM BERPERANAN MENGUATKUASAKAN HUKUM AGAMA ISLAM
PENDIDIKAN
• PENDIDIKAN TIDAK FORMALMempelajari Kemahiran
Contoh
*MEMANCING* MEMANJAT
*BERBURU*MENYUMPIT*BERSAWAH*BERTERNAK
AMALAN UNDANG-UNDANG
ADAT
SOGITBABAS
KEPANASAN
PERTANIANPERKAHWINAN
KEMATIAN
KESENIAN
TARIANMUZIK
KRAF TANGANANYAMAN
PERTAHANAN DIRIPERTUKANGAN
UKIRAN DAN BINAAN
PESTA MENUAI30 DAN 31 MEI
PASAR BESAR/TAMU BESAR.MENARIK PELANCONG ASING
KEGIATAN EKONOMI
BERGANTUNG KEPADA MUKA BUMI TEMPAT TINGGAL
PERTANIAN SARA DIRI
PERIKANAN DAN HASIL LAUTPERDAGANGGAN
PERTANIAN
PERTANIAN PINDAH PERTANIAN KEKAL
PADI HUMA (DI KAKI BUKIT)UBI
KELEDEKSAYUR-SAYURAN
BUAH-BUAHANKELAPA
MENTERNAKBINATANG
PADI SAWAH ETNIK KADAZANDUSUN
DI PENAMPANG,PAPAR,TUARANRANAU DAN KENINGAU
KEGIATAN EKONOMI
BERGANTUNG KEPADA MUKA BUMI TEMPAT TINGGAL
PERTANIAN SARA DIRI
PERIKANAN DAN HASIL LAUTPERDAGANGGAN
PERDAGANGANTUKAR BARANG JUAL BELI
PERDAGANGGAN DENGANORANG
CINA
PENGGUNAANMATAWANG
ETHNIKDAMAR
GETAH PERCABAHAN GETAH
ILIN LEBAHROTAN
SUMBU BADAKMANIK
BARANGANMAKANAN
DI PASAR TAMU TEMPAT BERJUAL BELI.MENGERATKAN HUBUNGAN ANTARA ETHNIK
MEWUJUDKAN SEMANGAT MUHIBAH DAN HARMONI.
HASIL HUTAN
• ORANG MURUT MENGUSAHAKAN KERJA MEMUNGGUT HASIL HUTAN
• HASIL HUTAN : DAMAR,ROTAN DAN MADU LEBAH
KESIMPULAN
MEMPELAJARI SABAH
MENINGKATKAN PERPADUAN NASIONALDAN
MENINGKATKAN SEMANGAT CINTAKAN NEGARA
SARAWAK
LATAR BELAKANG SEJARAH SARAWAK
MASYARAKAT SARAWAK
KEGIATAN SOSIOBUDAYA
KEGIATAN EKONOMI
Latar Belakang Sejarah Sarawak
• Dikaitkan dengan nama Batang Sarawak/ Sungai Sarawak
• Penempatan terawal di Asia Tenggara – Gua Niah
• Pada awalnya ditadbir oleh Kesultanan Brunei• Sarawak dibahagikan kepada beberapa unit
jajahan
Masyarakat Sarawak
Masyarakat Sarawak
Masyarakat Sarawak
Kegiatan Sosiobudaya
Pendidikan
Peraturan dan adat resam
Kebudayaan
Agama dan Kepercayaan
PENDIDIKAN
FORMAL
• Membaca Al Quran • Menulis jawi
TIDAK FORMAL
Cara-cara berburu
Memungut hasil hutan
Amalan dan kepercayaan turun-temurun
MELANAU
Perayaan Kaul- menjamu ipok
Tujuan:
Memperoleh tangkapan yang memuaskan
Selamat semasa berada di laut
Mengelakkan penyakit
IBAN
Perayaan Gawai-tanda kesyukuran
Tarian Ngajat
MELAYU SARAWAK
Tarian Bergendang
KEBUDAYAAN
AGAMA DAN KEPERCAYAAN
Orang Melanau yang bukan beragama Islam mempercayai makhluk ghaib – ipok
Orang Penan
dilarang menetap secara kekal (berpindah-randah)
dilarang menebang pokok besar
dilarang melapangkan kawasan hutan
Orang Iban
Menyemah tanah sebelum membuka penempatan
Bunyi burung ketupung dan burung beragai menandakan kawasan itu tidak sesuai didirikan rumah
PERATURAN DAN ADAT RESAM
TUAI RUMAH
Menjaga keamanan dan keselamatan kawasan
Menyelesaikan masalah
Menetapkan tarikh Hari Gawai dan perayaan ‘Beranyi’
ORANG IBAN
Menyimpan tajau (pasu, gong dan tempayan)-
sebagai harta simpanan
ORANG KAYAN, KELABIT DAN KENYAH
Menindik telinga
Melukis tatu
ORANG MELAYU
Berasaskan ajaran agama Islam
SARA DIRI
PERTANIAN
PERLOMBONGAN
PERDAGANGAN
KEGIATAN EKONOMISARA DIRI
Melayu
Kelabit
•Menanam padi sawah dan kelapa
•Menjadi peniaga kecil-kecilan
•Orang tengah dalam perdagangan
•Menanam padi sawah
•Berburu
•Memungut hasil hutan
KEGIATAN EKONOMISARA DIRI
Melanau
Iban, Kayan & Kenyah
Bidayuh
•Menanam padi sawah
•Nelayan
•Mengusahakan sagu
•Menanam padi huma
•Berburu
•Memungut hasil hutan
•Menanam padi huma
•Peladang
PERTANIAN
PADI HUMA
Ditanam sekitar tempat tinggal
Boleh ditanam di kawasan bukit-bukau
PADI SAWAH
Ditanam di hulu Sungai Baram
Beras Bario
LADA HITAM
Diusahakan oleh kaum Kedayan dan Murut
SAGU
Diusahakan oleh kaum Melanau
Isi pokok sagu (ripo) dijadikan lemantak
PERLOMBONGAN
ANTIMONI
Diusahakan oleh kaum Bidayuh
EMAS
Diusahakan oleh kaum Bidayuh dan Cina (Bau, Paku & Bidi)
PERDAGANGANMenjalankan kegiatan perdagangan dengan;
Kerajaan Melayu Melaka
Barang yang diperdagangkan : lada hitam, halia, kapur barus, sarang burung,emas permata dan ikan
Pedagang Cina
Menjual barangan besi, kaca dan pinggan mangkuk
Bertumpu di Santubung
Pedagang Arab, India dan Kepulauan Melayu
Membawa barang seperti tembikar, sutera, barang logam, kain dan barang perhiasan
PENGUKUHAN
UNSUR PATRIOTISME:MENGHARGAI WARISAN
BANGSASEKIAN TERIMA KASIH